A TL típus utódjának tervezése során az elnevezést egy T betűvel toldották meg. Ez a plusz T betű ez esetben a tokozott láncra utal. Ez a látszólag kis újítás nagy jelentőséggel bírt, ugyanis lényegesen megnövelte a lánc élettartamát, a korszak gyakran igen mostoha használati körülményei között.
Az új típus tervezése során igyekeztek kiküszöbölni az előd gyermekbetegségeit. Ez elsősorban egy váz átalakítást és megerősítést foglalt magában. A hengerfejnél feltűnő újítás az oldalt elhelyezett gyertya, ami jelentősen megkönnyítette a gyertya ki-be szerelését.
Gondoljunk itt arra, hogy a korabeli gyertyák, és üzemanyagok minősége messze elmaradt a maitól. Az 50-es évek motorosainak egy „gyertyaslussz” elhárítása épp olyan hétköznapi és gyakori feladat volt, mint egy út közbeni defektszerelés, „sallerozás”-sal egybekötve.
A TL karakteres első sárvédőjét a TLT-nél egy kisebb méretű, a kerékkel együtt rugózó kivitelre cserélték. Ezen a típuson jelentek meg először az egyhengeres Pannóniák jellegzetességének számító oldaldobozok.
A TLT korai kivitelei általában bordó, később pedig a jellegzetes almazöld színre lettek fényezve
Műszaki jellemzők
Hengerek száma:
1
Motor:
kétütemű, résvezérlésű
Hűtés:
Levegő
Hengerűrtartalom:
247 cm3
furat/löket:
68/68 mm
Teljesítmény :
12 LE/4500 ford/min
Sűrítési viszony:
1:6,8
Saját tömeg:
153 kg
Végsebesség:
110 km/h
